A patkány megharapja a kezet, amely enni ad neki. Ez bizony több ok miatt is előfordulhat. Az egyik, hogy fél a kis állat. Ha nemrég vásároltuk és még nemigen volt ideje arra, hogy megszokja az új környezetét, az első lehetséges reakciója a harapás - különösen, ha egy hatalmas kezet lát közeledni felé és úgy érzi, nincs hová menekülnie. Ezt megelőzhetjük, ha nem csapunk nagy zajt körülötte és békében hagyjuk őt, amíg hozzászokik új otthonához. Amikor első alkalommal közelítünk a ketrecéhez, legyen nálunk valami csemege. Lassan nyissuk ki az ajtót, szólítsuk a nevén és tartsuk elé a finomságot. Várjunk, amíg elveszi, majd a kezünket húzzuk vissza és hagyjuk magára. A patkány okos, társaságkedvelő lény, hamar kötődni fog hozzánk. Ha néhány napig a leírtak szerint járunk el, a hívásunkra oda fog jönni a ketrec ajtajához. További pár nap elteltével pedig már akkor az ajtóhoz fog sietni, amikor meghallja, hogy beléptünk a szobába. Ha kedvencünket ki szeretnénk venni a ketrecéből, hogy játsszunk vele (ezt foglaljunk bele a napirendjébe) vagy hogy rendbe tegyük a helyét, fokozatosan szoktassuk hozzá az érintésünkhöz és a szagunkhoz. Soha ne emeljük fel a farkánál fogva, hiszen a kutyát se a fülénél ragadnánk meg. Óvatosan fogjuk át ujjainkkal a testét, tartsuk határozottan, de ne szorítsuk. Vegyük ki a ketrecből és tegyük rá a másik tenyerünkre, ahol ideális esetben már várja őt egy kis jutalomfalat. Némi ismétléssel ez a mutatvány már semmilyen problémát nem fog jelenteni. ___________________________________________________________________________________ A patkányok agresszivitása A patkányok egyéb eredetű agresszivitását már nehezebb - ha nem lehetetlen - megfékezni. Az egyke kedvencek gyakran agresszívan reagálnak az új lakótárs érkezésére. Az újonnan jöttel való összeismerkedés komoly gondot jelenthet, hiszen patkányunk addig az egész ketrecet magáénak tudhatta. Több állat agresszivitása egészen addig fajulhat, hogy akár meg is ölhetik a területüket bitorló betolakodót. Mindent összevetve, nem szerencsés, ha egy már kialakult egyensúlyt felborítunk azzal, hogy megpróbálunk egy új állatot rákényszeríteni a többire. Az idegessé, nyugtalanná vált "őslakosok" végül már az ujjunkat is összetéveszthetik a nem szívesen látott társbérlővel. Tehát ha több patkányt szeretnénk, a legcélszerűbb, ha egy-egy ketrecben azonos nemű párokat tartunk. A hím patkányok ivarérettségük elérése után szintén agresszívvé válhatnak. Jellemük sokszor drasztikusan megváltozik, ennek egyik következménye a harapósság. Ha ez tartósnak bizonyul, keressük fel az állatorvost, aki kezelni fogja az állatot. Lehetséges megoldásként javasolni fogja az ivartalanítást. A nőstény patkányok vemhességük idején vagy az utódok megszületése után ritkán nyugtalanná, hiperaktívvá válhatnak. Jó vérmérsékletű patkányt a legjobb eséllyel megbízható, elismert tenyésztőtől tudunk beszerezni. Az agresszív egyedek nagy valószínűséggel hasonló tulajdonságokkal bíró utódokat fognak nemzeni, ezért az állat jellemére feltétlenül kérdezzünk rá a vásárláskor.