Val�sz�n�leg minden friss vagy kev�sb� friss patk�nygazdiban ott motoszk�l a gondolat, hogy milyen helyes lenne egy mar�k kispatk�ny a h�zn�l, f�leg a l�nyos gazdikn�l. �m a picurk�k nevel�se �s ell�t�sa, egy�ltal�n a k�lyk�kkel j�r� gondok �s persze a felel�ss�g egy�ltal�n nem elhanyagolhat�. J�l meg kell h�t gondolni, hogy n�st�ny�nket fedeztess�k-e, az al�bbi szempontok szerint: -- Van-e el�g hely�nk a kicsik sz�m�ra -- Gy�zi-e a t�rc�nk a sok plussz almot, t�pot, plussz vitaminokat -- Van-e el�g id�nk �s energi�nk a kicsik k�zhezszoktat�s�hoz, legal�bb alapfokon -- Tudunk-e gondoskodni a kicsik elhelyez�s�r�l j� gazdin�l -- Ha t�bb patk�nyunk van, tudunk-e gondoskodni a plussz egy, t�gas ketrecr�l az anya �s az �jsz�l�ttek elhelyez�s�re Ezek a f�bb szempontok, mikor az alomv�llal�st fontolgatjuk. Persze ezer �s ezer dolgot kell m�g meggondolnunk, de ezek egy�ni probl�m�k t�bbnyire, mindenkin�l v�ltoz� (csal�d, stb.) Ne v�gjunk h�t bele a n�st�ny fedeztet�s�be �s ellet�s�be, csup�n az�rt, mert nagyon aranyosak a kicsik-b�r k�ts�g k�v�l azok..J Ha ezeket �tgondolva m�g mindig kedvet �s elegend� elsz�nts�got �rz�nk a kicsikhez, �me egy �tfog� irom�ny, ami megk�nny�theti a tapasztalatlan gazdik �s patk�nyaik �let�tJ ______________________________________________________________________________ A p�rv�laszt�s_____________ ___________ Tal�n az egyik legegyszer�bbnek t�n�, m�gis legkock�zatosabb l�p�s. A patk�nyoknak ma Magyarorsz�gon nincs nyilv�ntart�suk, �gy nem tudhatjuk, hogy a mi kedvenc�nk �s esetleges kiszemelt p�rja nem rokonok-e. Az �n. belteny�szet ugyanis s�lyos probl�m�kat okozhat a k�lyk�kben; immunhi�ny, idegrendszeri zavarok, betegs�gek, korai hal�loz�s, csontdeform�ci�k-s ha ezek az els� gener�ci�n nem is j�nnek ki, az � k�lykeik, az unok�k, �r�k�lhetik. Fontos teh�t k�r�ltekint�en v�lasztanunk-sajnos csak a rendelkez�sre �ll� m�dszerekkel.. Egy �llatkeresked�sb�l sz�rmaz� �llatokat nem tan�csos p�roztatni, ilyenkor ugyanis el�g nagy a val�sz�n�s�ge, hogy alomt�rsak, m�g ha nem is ugyanakkor v�s�roltuk �ket. Megk�nny�theti a dolgunkat teh�t, ha a f�ldrajzi helyzetet figyelembe vessz�k, b�r m�g ekkor is el�fordulhat rokons�g. Legjobb-persze ha nem tudatos teny�szt�sr�l van sz�, teh�t nem �zletszer�en akarunk teny�szteni, �s nem kifejezetten egy v�ltozatot-ha elt�r� sz�nv�ltozatokat kov�csolunk �ssze. Egy ez�st �s egy csukly�s k�zt j�val kisebb a rokons�g lehet�s�ge, mint k�t csukly�s vagy k�t ez�st k�zt. A csukly�sok a legelterjedtebbek, vel�k kell nagyon �vatosnak lenni. �gyelj�nk tov�bb� a korra. Hab�r 8 hetesen m�r ivar�rettnek sz�m�tanak a k�lyk�k, v�rjunk kb. a 4. h�napig, hisz �gy van ideje felk�sz�lni az apr� testnek a vemhess�gre. A h�mek eset�ben a 10. h�tt�l m�r el�g biztos a fedez�s sikeress�ge. Nagyon fontos, hogy a 20 h�naposn�l (kb. egy �s ¾ �v) id�sebb n�st�nyeket ne nagyon terhelj�nk ilyesmivel, hiszen ekkor m�r nagyon legyeng�l a szervezet�k a sok kicsit�l. A h�mek �lt. 2-2,5 �ves korukra magukt�l is nemz�k�ptelenn� v�lnak, �m ha m�r benne van a korban a fi�cska, �t se nyaggassuk ilyesmivel, sz�m�ra az aktus maga igen meger�ltet�. ______________________________________________________________________________ Az els� randi �s a n�sz_________ Ha megvan a kiv�lasztottunk, f�ggetlen�l att�l, hogy milyen nem�, mikor hozz�nk ker�l, hagyjuk 1-2 napig, hadd szokja meg az �j k�rnyezetet. Ezut�n el�sz�r semleges ter�leten ismertess�k �ssze a n�st�nnyel, fel�gyelet alatt. K�l�nb�z�ek a v�lem�nyek, de legt�bbsz�r a h�m ter�let�re kell a n�st�nyt elhelyezn�nk. F�l�sebb, fiatalabb l�nyok eset�ben azonban �rdemes vend�g�l l�tnunk a h�met, hiszen megszokott terepen a n�st�ny is nyugodtabb. �rdemes az �sszeenged�s�ket akkora id�z�teni, mikor a n�st�ny �ppen ivarzik, amit �gy �llap�thatunk meg, hogy megvizsg�ljuk az �llat h�ts� fert�j�t: a vagin�nak „nyitva” kel lennie, �s a p�ra duzzadt. Ha �gy �llunk, nyugodtan �sszeengedhetj�k a szerelmeseket, el�sz�r semleges ter�leten (�gyon ,f�ld�n, stb.), majd-ha a n�st�ny nagyon v�di a ter�let�t-a h�m ketrec�ben hagyjuk �ket n�szolni 2-5 napig. Ekkor j� es�ly�nk van r�, hogy a l�nyka megfogant. Ha figyelj�k �ket, akkor k�nnyen elkaphatjuk a l�nyeges pillanatot. A n�st�ny egy pillanatra meg�ll, far�t feltolja, fark�t bekunkor�tja; a h�m r�m�szik, majd jellegzetes p�rz�mozg�st v�gez -vicces, mert olyan mint egy kis motor-majd a n�st�ny elszelel, a h�m pedig szem�remt�j�nak nyalogat�s�val, mosdat�s�val z�rja le az aktust. A p�rz�s t�bbsz�r, 4-5 alkalommal is megt�rt�nhet zsin�rban. A h�met tegy�k k�l�n, s kezdj�k el a n�st�ny�nkkel val� foglalkoz�st-j� es�llyel p�ly�zunk egy halom k�ly�kre.J �rdemes fel�rni a n�szoltat�si szakasz kezdet�t-�s v�g�t, mert ehhez m�rten sz�molhatjuk ki a k�lyk�k v�rhat� sz�let�s�t. ______________________________________________________________________________ A vemhess�g__ A vemhess�g �ltal�ban 21-23 napig tart, �m a n�st�ny az els� k�t h�tben semmif�le k�ls� jel�t nem adja annak, hogy esetleg v�rand�s-ellenben annyit iszik mint egy teve �s annyit eszik mint egy falka ki�hezett farkas. Az els� �s legfontosabb dolog az �trend, melyen apr�bb, �m nagyon l�nyeges v�ltoztat�sokat kell v�gezn�nk. Rettent� fontos a vemhess�g alatt a feh�rje (nomeg am�gy is, de itt m�gjobban). Adjunk a rem�nybeli kismam�nak sok tejterm�ket, halat, feh�rh�sokat. Nagyon szokott fogyni a t�r�, sajt, kefir, gy�m�lcsjoghurtok. Adhatunk m�zestejet a kiad�s vacsor�k mell�, ezt �ltal�ban nagyon kom�lj�k a patk�nyok. A tejet kicsit h�g�tsuk fel v�zzel, nehogy menjen t�le a hasuk. K�zkedvelt �s j�l bev�lt szoptat�s-�s vemhesmen� a toj�sr�ntotta g�r�ny/macskakonzervvel elkeverve. Vigy�zzunk, ebb�l mindig csak annyit adjunk, amennyit megeszik/megesznek azonnal, ne cib�lj�k be az od�ba. Nagyon fontosak a vitaminok �s az �sv�nyi anyagok. Sok B-C �s E-vitaminra van sz�ks�ge a mam�nak, valamint vasra �s calciumra. Ezeket adhatjuk k�l�nleges v�zbe, illetve kaj�ba keverend� vitamincseppekkel-morzsal�kkal, valamint term�szetes �ton, gy�m�lccsel �s z�lds�ggel. Calciumot a csincsill�knak sz�nt calciumos-r�gcsikkal �s nyal�sokkal adhatunk a mam�nak. Figyelem! A feh�rjehi�ny s�lyos sz�let�si rendelleness�geket okozhat, hiszen a kicsik nem fejl�dnek ki rendesen-ha pedig az anya is feh�rjehi�nyos, a k�lyk�ket nagy val�sz�n�s�ggel elpuszt�tja, megeszi. A m�sodik h�t k�zep�n �rdemes az any�t k�l�n tenni a t�bbi n�st�nyt�l, a 2. h�t v�g�n- harmadik h�t elej�n a mama sz�d�letes gyorsas�ggal kezd pocakot n�veszteni. Ilyenkor m�r ne nagyon vegy�k ki, ne piszk�ljuk. Biztos�tsuk tov�bbra is a b�s�ges �s v�ltozatos t�pl�l�kot, �s a nyugodt k�rnyezetet. Ha ugyanis az anya nem �rzi mag�t biztons�gban, nem el�g nyugodt, elpuszt�thatja vagy mag�ra hagyhatja az apr�s�gokat. Elkezdhetj�k adni a macskatejp�tl�- t�pszert (v�zzel kell elkeverni), ha nagyon biztosra akarunk menni. ______________________________________________________________________________ Sz�l�szoba ______________ Mivel nagyj�b�l t�z napos korukig a k�lyk�kh�z nem illik hozz�ny�lni, az any�t sem illik szek�rozni, az alomcser�t a sz�l�s v�rhat� id�pontja el�tt 1-2 nappal ejts�k meg. A szok�sosn�l j�val t�bb forg�csot/sz�n�t tegy�nk be az any�nak. Ha eddig nem haszn�ltunk sz�n�t, adjunk azt is, hiszen ebb�l az anya remek f�szket, vackot tud majd k�sz�teni, �s �rt�kes rostanyagokat is tartalmaz (�gyelj�nk, hogy a sz�na ne legyen sz�rke �s/vagy poros, b�d�s!). Innent�l pedig v�rjunk t�relemmel, rem�lj�k nemsok�ra 2-9 apr�s�ggal aj�nd�koz meg minket kedvenc�nk. A sz�l�s �ltal�ban sima �gy a patk�nyokn�l, rendszerint a kora reggeli �r�kban sz�lnek (de pl. Luc�m egyik alm�t du. 2-kor jutott esz�be megsz�lni..J) Ha a kicsik megsz�lettek, azt hangos sip�toz�ssal a tudtunkra fogj�k adni. Az esetleges �letk�ptelen k�lyk�ket a m�hlep�nnyel �s egyebekkel egy�tt az anya elfogyasztja, a k�lyk�ket megmosdatja, a k�ld�kzsin�rt pedig elr�gja. Ha mi gondoskodunk a mam�r�l, � v�lhet�en t�k�letesen fogja gondozni a kicsiket-a patk�nyok nagyon gondos, megb�zhat�, j� anyuk�k. A sz�l�st k�vet� egy-k�t napban �rdemes megn�zni a kicsiket, k�l�n�sen akkor, ha ez a n�st�ny els� alma. A pocakjuknak mindig g�mb�ly�nek, l�that�an j�llakottnak kell lennie, b�r�k pedig legyen sima. Ha a b�r�k sz�raz, „aszott” �s r�ncos, �s �sszess�g�ben v�konyk�k, akkor feltehet�leg ki vannak sz�radva. Ha az anya durva a kicsikkel, vagy j�l l�that�an nem vagy nem megfelel�en gondozza �ket, halad�ktalanul keress�k fel az �llatorvost! Az apr�s�gokat feltehet�leg mesters�gesen kell felneveln�nk, k�nyszeretet�st kell alkalmazzunk, vagy p�tmam�t kell ker�ten�nk.(ld. lentebb) ______________________________________________________________________________ A kicsik meg csak n�nek… ___________________________________________ A kicsik csupaszon, vakon �s s�keten sz�letnek; m�g egy�ltal�n nem hasonl�tanak k�s�bbi �nmagukra. A s�ket, vak, 2 cm-es, csupasz kicsikb�l azonban sz�d�letes temp�ban v�lik patk�nyform�j� �llat. 3-5 napos korukra a b�r�k�n megjelennek a rajzok, mint�k (ha vannak), 10 napos korukra f�nyl� sz�rmik�t n�vesztenek, s ekkor m�r nem�ket is meg�llap�thatjuk: a szem�rem �s a v�gb�lny�l�s k�zti t�vols�g j�val kisebb, mint a h�mekn�l. Ha teh�t a k�t ny�l�s k�zel van egym�shoz, akkor n�st�nnyel, ha t�volabb, akkor h�mmel van dolgunk. Viszony�t�si alapnak haszn�lhatjuk az any�t, vagy ak�r a k�lyk�ket is. 2-2,5 hetes koruk k�r�l kiny�lik a szem�k. 3 hetes koruk k�r�l elkezdenek szil�rd t�pl�l�kot is magukhoz venni, hat hetes korukra elv�laszthat�k �s ivar�rettek� v�lnak, ekkor a h�mek her�i m�r leereszkednek, s mivel azok m�r ifjonc korukban is igen-igen tekint�lyes m�retet �ltenek, nincs neh�z dolgunk a nemmeghat�roz�ssal. 10 napos korukban m�r meg lehet �ket n�zegetni, ekkor m�r �gyetlen�l ugyan, de k�sznak-m�sznak szanasz�t-ha f�nyk�pezni akarjuk �ket, most tegy�k, mert k�s�bb lehetetlen lesz az �sszeset egy k�pen lekapniJ) Az �trend nagyj�b�l az, ami az anyuk�nak is volt a vemhess�ge alatt. A kicsik �s a mama egyar�nt kapjanak sok vitamint, tejterm�ket, z�lds�get, olajosmagvakat, macskatejp�tl�t, m�zestejet, feh�rh�sokat, halat, toj�st. Er�sebb idegzet�ek megpr�b�lkozhatnak a liszt �s csontkukaccal, hiszen ezt a legt�bb patk�ny im�dja. A kicsik j�l elsz�rakoznak vele, m�g valahogy befalj�k, a mam�nak pedig �rt�kes plusszt jelent. A kicsiket 6 hetes korukban �rdemes az any�t�l �s egym�st�l nemenk�nt is k�l�nv�logatni, hiszen ekkorra m�r ritk�san ugyan, de fedez�k�pesek. Addig is, m�g vel�nk �lnek az apr�s�gok, �rdemes �ket figyelgetni, ahogyan j�tszanak, tanulnak. Nagyon j�kat lehet mulatni rajtuk, mellett�k ki lehet dobni a t�v�t; k�sz ingyencirkusz amit csin�lnak!J ______________________________________________________________________________ Ha nagy a baj…_________ Bizony m�g a legjobban tartott n�st�nyekkel is el�fordulhatnak probl�m�k, igaz, szerencs�re ritk�n t�rt�nik igazi baj. Sok probl�ma ad�dhat: a n�st�ny belehal a sz�l�sbe, nincs (-el�g-) teje, vagy nem foglalkozik a kicsikkel(ez k�l�n�sen a „kezd�” anyuk�kkal fordulhat el�). Amennyiben a mama �let�t veszti, ne ess�nk k�ts�gbe, a kicsik �let�t m�g megmenthetj�k, amennyiben l�that�an j�lfejlettek �s eg�szs�gesek, �letk�pesek. El�sz�ris sz�ks�g�nk lesz egy kev�s, �n. f�cstejre, melyre az anya�llat mellbimb�inak gyeng�d massz�roz�s�val tehet�nk szert. Ez rendk�v�l fontos a picik sz�m�ra, hiszen ezzel kapj�k meg a sz�ks�ges „alapanyagokat”, k�l�nb�z� v�detts�geket az �letbenmarad�shoz. Amennyiben az anya�llatnak nincs vagy elapadt a teje, a kicsiknek akkor is van es�lye a t�l�l�sre, de sajnos cs�kken ez az es�ly, amennyiben nem tudjuk �ket f�cstejhez juttatni. A legjobb, ha tal�lunk egy m�sik, nemr�giben sz�lt �s lehet�leg m�g szoptat� n�st�nyt, akihez a k�lyk�knek legal�bb egy r�sz�t lepasszolhatjuk. Ehhez seg�ts�g�l �rdekl�dj�nk f�rumokon, apr�hirdet�sekben, �llatorvosokn�l, vagy ak�r keresked�sekben! Ha minden k�t�l szakad, nincs m�s h�tra, mint k�zzel felnevelni a cs�pps�geket-figyelem, embertelen munka, ha bev�llaljuk, k�sz�lj�nk fel 1,5-2 h�t alv�shi�nyra �s �lland� k�v�fogyaszt�sra, valamint idegi nyom�sra…de meg�ri. Kegyetlen dolog, de az �letben marad�, felcsepered� picik mindenn�l szel�debbek �s h�l�sabbak lesznek, mi pedig hihetetlen�l boldogok �s b�szk�k lesz�nk, ha r�juk n�z�nk:) Amire a picik felnevel�shez felt�tlen�l sz�ks�g�nk lesz: - tejp�tl� t�pszer, t�bbnyire a macsk�k r�sz�re k�sz�lt fajta -fecskend� vagy pipetta(figyelem, az �llatboltban kaphat� cumi t�l nagy a picik sz�m�ra!) -t�r�lk�z�k, meleg rongyok -melegvizes palack, pl�ss, sz�r�s �llat, amihez hozz� lehet b�jni -(infra) l�mpa a meleg�t�shez. Az els� egy h�tben nappal 2-3, �jszaka 3-4 �r�nk�nt kell etetn�nk a kicsiket langyos tejp�tl�val. Nagyon vigy�zzunk, apr� cseppekben adjuk nekik az �telt, mert k�nnyen megfulladhatnak. El�fordulhat, hogy eleinte nem akarj�k az �telt, nem hajland�ak kinyitni a sz�jukat, de bel�j�k kell er�szakolni legal�bb egy-k�t csepp ennival�t. Etet�sek ut�n melegvizes vatt�val t�r�lgess�k le a pocakjukat, a v�gb�lt�j�kot, hogy meginduljon az em�szt�s �s ezzel a „termel�s”. Nagyon fontos, hogy mindig melegben legyenek! Lehet�leg egy t�r�lk�z�kkel, rongyokkal j�l kib�lelt dobozban sz�ll�soljuk el �ket, ami tartja a h�t de ugyanakkor valamennyire szell�zik is (teh�t legyen leveg�j�k.) A dobozt vagy amiben �ppen vannak, l�mp�val, infral�mp�val folyamatosan meleg�ts�k, valamint tegy�nk be a piciknek melegvizes palackot, �s valamilyen j� sz�r�s pl�ss�llatot, amibe be tudj�k f�rni magukat, amihez hozz� lehet b�jni. Akik az els� 2-3 napot tele pocakkal t�l�lik, azok val�sz�n�leg az els� hetet is t�l�lik, akik pedig t�l�lt�k az els� hetet is, azok t�bbnyire megmaradnak (ne feledj�k, hogy irt�zatos temp�ban n�nek, ekkorra nagyon megn�nek, teh�t a gondoz�suk, f�leg az etet�s�k is sokkal k�nnyebb. A jobboldali k�pen egy 2 �s egy 10 napos k�ly�k l�that� egym�s mellett!!!). A j�l ev� bab�knak t�bb es�ly�k van az �letbenmarad�sra, mint a rossz ev�knek. M�r csak az a k�rd�s, mi t�l�lj�k-e? Sajnos az eredm�ny nem garant�lt, s mind�ssze az esetek fel�ben siker�l felnevelni a cs�pps�geket, nem is marad�ktalanul. Figyelem, a fenti �tmutat� saj�t tapasztalat alapj�n sz�letett, 10 f�s alomb�l 7 k�ly�k nagy �s eg�szs�ges patk�nny� �rett, nem kis munka �r�n. Ha pontatlans�gokat fedeztek fel benne, k�rlek titeket, �rjatok, s ha valamivel m�g ki tudj�tok eg�sz�teni a neveld�t, azt is mindenk�pp ossz�tok meg velem, ezzel is seg�ts�g�re lehettek a bajba jutott patk�nyosoknak! Amennyiben azonban baj van, mindenk�ppen l�togassuk meg az orvost, n�zze meg � is a k�lyk�ket, nincsenek-e kisz�radva, szerinte �letk�pesek-e, s ha m�s�rt nem is, h�t b�szk�lkedj�nk el a j�vev�nyekkel. (K�sz�net a tan�csok�rt �s a b�tor�t�s�rt Dr.Gr�fnak!) ______________________________________________________________________________ -Mi�rt �lte meg �ket..?__ Val�sz�n�leg nincs olyan kisr�gcs�l�tart� a f�ld�n, akit ne r�misztgettek volna azzal, hogy az anya�llat megeszi saj�t k�lykeit. Sajnos a „pletyka” nem alaptalan, sz�ls�s�ges esetekben, illetve helytelen tart�s, gondoz�s �s t�pl�l�s miatt az anya elpuszt�thatja kicsinyeit. Vannak esetek, mikor az anya�llat egyszer�en nem foglalkozik a kicsikkel, ez szinte kiz�r�lag els� almos, kezd� �llatokkal fordul el�(teend�ket l�sd fentebb). Enn�l j�val gyakoribb, hogy az anya elpuszt�tja kicsinyeit. Ilyenkor nem tudunk sok mindent tenni, de j�, ha az okokra f�nyt der�t�nk, hogy a k�s�bbiekben ki tudjuk k�sz�b�lni az ilyen �s ehhez hasonl� szomor� esem�nyeket. A kicsinyek elpuszt�t�sa t�bbnyire a 0-2. nap k�z�tt t�rt�nik, ezt tekinthetj�k teh�t kritikus id�szaknak. Lehets�ges, a kannibalizmust kiv�lt� okok: -Feh�rjehi�ny. Az anya a vemhess�g ideje alatt nem jutott elegend� feh�rj�hez, a k�lyk�k alulfejlettek, �letk�ptelenek, az anya�llat nem �t�li �ket �letk�pesnek, s elpuszt�tja �ket. Komolyabb feh�rjehi�ny eset�n az anya saj�t sz�ks�gleteit kiel�g�tend� falja fel kicsinyeit. -F�lelem. Amennyiben az anya�llat nem l�tja biztos�tva a kicsik megfelel� elhelyez�s�t valamint saj�t �s k�lykei nyugalm�t, biztons�g�t, elpuszt�thatja a k�lyk�ket. Mindig legyen teh�t h�zik�, b�v�hely �s megfelel� mennyis�g� takar�alom az �llat ketrec�ben/terr�rium�ban. Ha t�l sokat zaklatjuk, a vemhess�g utols� id�szak�ban, a sz�l�s el�tt, k�zben �s ut�n kivessz�k, zaklatjuk, fenyegetve �rezheti mag�t. -Alapvet� sz�ks�gleteket kiel�g�t� dolgok hi�nya. Amennyiben az �llat nem kap elegend� vagy megfelel� t�pl�l�kot �s folyad�kot, nem �rzi biztos�tva a kicsinyei �s saj�t maga t�pl�l�s�t. -Az �jsz�l�ttek fejl�d�si, sz�let�si rendelleness�geinek szelekt�l�sa. A k�lyk�k halva vagy alulfejletten j�nnek a vil�gra (ez visszavezethet� t�bbek k�zt a feh�rjehi�nyra).