A patk�ny sz� hallat�n az emberek t�bbs�ge a patk�ny sz� hallat�n egy kisebbfajta l�-m�ret�, b�d�s, gonosz l�nyre gondol, aki f���l�sban a s�t�t csatorn�kat uralja, mall�k�ll�sban pedig �jjelenk�nt csecsem�ket gyilkol. Pedig a fenti le�r�s, m�r a v�ndor/h�zi/�ri�spatk�nyokra sem jellemz�; h�t m�g a fancy, azaz „nemespatk�nyokra”. A patk�ny �tlagban 20-25cm-esre n�het meg, a farkhossz pedig igen v�ltoz�. A n�st�nyek enn�l -rendszerint- valamivel kisebbek. Rengeteg sz�nv�ltozat, standard l�tezik. Lehet szinte dalmatafoltos, csukly�s, ez�st, kopasz, rex, feh�r, fekete, zsemlesz�n�, mogyor�barna(a t�rkizk�k, piros �s neonz�ld sz�rsz�n viszont el�g ritka), szinte felsorolni sem lehet.. Bels� tulajdons�gaikat n�zve nincs sok elt�r�s, csak m�retben tapasztalhat� �ltal�nos k�l�nbs�g. Legt�bbj�k bar�ts�gos, ragaszkod�, nagyon intelligens-nem hi�ba mondj�k, hogy a patk�ny a kisr�gcs�l�k professzora.. Val�ban nagyon sokmindent k�pesek megtanulni; megismerik a gazd�jukat, ha kiengedj�k �ket a lak�sba, megjegyeznek minden egyes r�szletet, kialak�tj�k a saj�t �letter�ket; k�pesek kombin�lni, cselesek ,okosak s ez�rt (is) nagyon j� t�rsak. Nagy el�ny�k m�g, hogy k�nnyen tarthat�k. Nincs vel�k annyi baj, mint egy kutyussal, viszont sz�rakoztat�bbak, eszesebbek mint pl. egy h�rcs�g(eln�z�st a h�rcs�g�s�kt�l). K�nnyen teny�szthet�k, etet�s�k is viszonylag egyszer�; de term�szetesen, aki a patk�nyosok imm�ron n�pes t�bor�ba akar tartozni, annak nem �rt elolvasnia a lenti kis �tmutat�t. ________________________________________________________________________ A Patk�nylak Alapvet�en a patk�ny hely�t �gy kell kialak�tani, hogy legyen ugyan el�g mozg�stere, de legyne hely, ahov� elb�jhat, �s n�mi terept�rgy, j�t�k sem �rt, ha esetleg nem tudunk kis kedvenc�nkkel foglalkozni. Vigy�zzunk, a patk�nylakot ne tegy�k huzatos, �s/vagy hideg helyre!_____________________________________________ A hely: A patk�nylak lehet egy nagyobb ter�let� �veg, vagy m�anyag-terr�rium. Ennek nagy el�nye, hogy az �llat ugyan tud �sni, de a ki�sott alom nem hullik ki a padl�ra. H�tr�nya, hogy a g�zok, pl. amm�nia, met�n jobban meg�llnak benne, ny�ron f�lledtt� v�lhat, �s a legf�bb h�tr�ny, hogy a kis�llat m�sz�si lehet�s�gei igen korl�tozottak, pedig m�szni azt nagyon szeretnek, �s tudnak is..Ha a terr�rium mellett d�nt�nk, a tetej�re mindenk�ppen szerelj�nk r�csot, mert ak�rmilyen magas is az �vegfal, a patk�ny mindig kital�lja, hogy l�ghatna meg. A ketrec tal�n a legmegfelel�bb a patk�nyok szempontj�b�l. (Ebb�l a t�bbemeletes v�ltozat nagyon j� szolg�latot tehet). Ki�lhetik m�sz�si szenved�ly�ket, nem f�lled be, �s jobban szemmel tudj�k tartani a k�rnyezet�ket. Nagy h�tr�nya viszont, hogy az alom, legf�k�pp a forg�cs �s a kukoricah�ncs k�nnyen kihullik bel�le.______________________ Az alom: Alomnak nagyon sok dolog k�z�l v�logathatunk. �js�gpap�rszeletk�k, forg�cs, sz�na, kukoricah�ncs, homok stb. Ig�nyeinknek, �s persze a patk�ny ig�nyeinek megfelel�en v�lasszunk.______________________________________________ A berendez�s: Mindenk�ppen kell egy alv�h�zik�, vagy egy kuck�, ahova az �llat visszavonulhat, ha f�radt, aludni akar, vagy csak el akar b�jni egy kicsit a nagyvil�g el�l. Szinte minden �llatkeresked�s �rul kis h�zik�kat, f�b�l, m�anyagb�l. Vigy�zzunk, olyat v�lasszunk, ahova az �llat k�nyelmesen bef�r, feln�ttkor�ban is. Ha k�lyk�ket is tervez�nk, gondolnunk kell a kicsik elhelyez�s�re is. Mindenk�pp legyen k�nyelmes, viszonylag t�gas, otthonos, de bel�ssunk a ny�l�sokon, „ablakokon”. Az alv�kuck�t lehet�leg a ketrec/terr�rium valamelyik sark�ban helyezz�k el. Tov�bbi terept�rgyakkal gazdag�thatjuk a k�n�latot; egyes patk�nyok(nem mind!) kedvelik a m�kuskereket. Ez lehet�leg m�anyagb�l k�sz�lj�n(a f�m ronda dolgokat tud csin�lni!), �s el�g nagy legyen az �llat sz�m�ra. F�rt farudakat, �gakat, WC-pap�r gurig�kat is tehet�nk a ketrecbe, l�tr�kat, libik�k�kat, stb. Az etet� �s itat�t�l s�lyos legyen, de legal�bbis olyan, hogy a �llat ne, vagy csak nagyon nehezen tudja felbor�tani(k�l�n�sen �rv�nyes ez az itat�ra), pl. ker�mia, vagy ak�r a talpas m�anyag. Kaphat� �n. flakonos itat�, melyet a terr�rium fal�ra vagy a r�csra akaszthatunk, s az �llat egy kis goly�cska seg�ts�g�vel egy cs�b�l issza a vizet. �gy nem szennyez�dik el a v�z, �s az �llat nem is tudja kibor�tani. ________________________________________________________________________ Etet�s ____________________________________________________ A legels� t�vhit, hogy a patk�ny „v�rpatk�nny�” v�lik a h�st�l. Ez egy nagyon nagy t�ved�s, nem hogy nem vadul meg t�le, de sz�ks�ge van r�! Az �trendben teh�t mindenk�ppen szerepeljen h�sf�le. Fontosak tov�bb� a magvak, de csak m�rt�kkel, mert nagyon h�zlalnak. Kellenek a gy�m�lcs�k, z�lds�gek(a „K”-bet�s z�lds�gekkel vigy�zzunk, mehet t�le a hasuk!), tejterm�kek. Az �ltal�nos, aj�nlott napi �trend egy kifejlett patk�nynak: _ Magkever�k (boltban is kaphat�, kev�s kukorica, szotyola, zab, lucerna, stb.) _ N�v�nyi t�pl�l�k (f�f�l�k, gy�gyn�v�nyek (ak�r sz�r�tva is)) _ Gy�m�lcs, z�lds�g (pl. alma, k�rte, citrom, mandarin (kev�s), ban�n, anan�sz, r�pa, paradicsom) ________________________________________________________________________ Hetente aj�nlott t�pok: nem: Tejterm�kek (tej, vaj, joghurt, kef�r, t�r�) nem: H�sf�l�k (feh�rh�sok,halak, nyersen, f�zve vagy p�rolva(f�szeresen ne!!) nem: �nyencs�gek ( jutalomfalatk�k, t�pkieg�sz�t�k, r�gcsirudak, esetleg nagyritk�n egy-egy darabka csokol�d�, keksz) Fontos tov�bb� a nyal�s�, mely minden ketrecben kell legyen! Az �llat ezzel jut hozz� a legfontosabb �sv�nyi s�khoz, mely elengedhetetlen a csontok fejl�d�s�hez. Sz�p, egyenletes marad a sz�rre, meg�rzi a j� l�t�st, er�s�ti az immunrendszert. Fontos! Rengeteg t�pkieg�sz�t� l�tezik, C-vitamin oldatok, stb., ezeket is �rdemes adni az �llatnak, de ezek a megfelel� term�szetes vitamin bevitellel helyettes�thet�k. ________________________________________________________________________ A szoktat�s _____________________________________ El�sz�ris, vegy�k figyelembe, hogy �j lak�t�rsunk teljesen idegen k�rnyezetbe ker�lt, s nem tudhatja, hogy most vajon meg akarjuk enni, vagy mifene… Hazasz�ll�t�s ut�n tegy�k a lakhely�re, �s ak�rmilyen k�v�ncsiak is vagyunk, hagyjuk mag�ra, hadd fedezze fel az �j helyet. Vannak olyanok, akik k�pesek egy �r�t egy helyben �cs�r�gni, szinte megmozdulni is f�lnek-m�sok pedig mint az �r�ltek m�sznak, rohang�lnak, semmi jel�t nem mutatj�k a f�lelemnek. Ha az �llat m�r belakta a hely�t, kezdj�k el magunkhoz is szoktatni, min�l fiatalabban ismerked�nk meg vele, ann�l eredm�nyesebben szoktathat�. Legels� l�p�sk�nt �rdemes finom falatokkal szinte megv�s�rolni; a teny�szt�t�l, bar�tt�l �tvett kispatk�nyok val�sz�n�leg elfogadj�k k�zb�l az �tel�t, m�g az �llatkeresked�sb�l beszerzettek tart�zkod�bbak lehetnek, n�luk �rdemesebb tov�bb v�rni, m�g megszokj�k az �j helyet. K�vetkez� l�p�sk�nt ki kell venn�nk a hely�r�l. T�bb m�dszer is l�tezik, a legelej�n �rdemes a k�t kez�nkbe z�rni, tartani, s a fark�t fogni, nehogy m�r az els� alkalommal elszaladjon egyenesen a szekr�ny vagy a francia�gy al�. Ha nagyon f�l, ne er�szakoskodjunk, adjunk m�g egy jutalomfalatot, s pr�b�lkozzunk �jra. Ha viszont mer�szebb �llatk�nk van, el�fordulhat, hogy mag�t�l kim�szik a ketrecb�l. A legc�lszer�bb, ha egy �gyra tessz�k a kis�llatot, s vagy az �gy sz�l�n �lve, vagy az �gy k�zvetlen k�zel�ben �csorogva figyelj�k. Val�sz�n�, hogy els� meglepet�s�ben �s f�lelm�ben azonnal bogy�zni fog, ez�rt valamilyen rongyos, nem-k�r-�rte takar�val takarjuk le az �gyat. Hagyjuk, hadd szaladg�ljon. A legt�bb patk�ny f�l a m�lys�gt�l, ez�rt az asztalr�l/�gyr�l nem ugrik le-�m vannak akik minden f�lelem n�lk�l a m�lybe vetik magukat, s szaladnak tov�bb. Vel�k �rdemes valamilyen viszonylag kis ter�let�, s�k terepen kezdeni(pl. f�rd�szoba), ahol nincsenek olyan terept�rgyak, amik al� beb�jhat. Ha net�n mosakszik-nyert�nk! A mosakod�s annak a jele, hogy az �llat nem f�l. Els� alkalommal ne pr�b�ljuk terroriz�lni; r�vid szaladg�l�s ut�n tegy�k vissza a hely�re. K�vetkez� alkalommal, lehet�leg m�snap tov�bb hagyjuk kint, �s pr�b�ljuk egyszer-k�tszer megszagoltatni vele a kez�nket,. Ha a k�zel�nkbe mer�szkedik, ne pr�b�ljuk elkapni, megd�g�ny�zni, mert t�mad�snak veheti, s ezzel elrontunk mindent. Ha felm�szik r�nk, h�t had tegye- egyel�re szabad j�r�sa van. Minden nap pr�b�ljunk kicsit k�zelebb ker�lni hozz�, �l�nkbe vehetj�k, kez�nkbe foghatjuk, de ha nagyon menni akar, el kell engedn�nk. Sok helyen, k�pen l�that� a v�llon b�k�sen szundik�l� vagy �cs�rg� patk�ny. Sz�p l�tv�ny, �s egyszer� a szoktat�s is! Ha m�r j� bar�ts�gban vagyunk patk�nyunkkal, pakoljuk fel b�tran a v�llunkra, s lepj�k meg valami igaz�n finom falattal. Ha mag�t�l m�szik fel r�nk, jutalmazzuk meg, �gy pozit�v �lm�nyk�nt k�nyveli majd el mag�ban a v�llon �cs�rg�st. El�sz�r csak �lj�nk, �lljunk vele, majd ha �gy m�r �gy t�nik megszokta, s�t�lgassunk vele a lak�sban, napr�l napra t�bbet! Viszonylag r�vid id� alatt teljesen megszokja az utazgat�st. ________________________________________________________________________ Szapor�t�s __________________________________________ A patk�nyok szapor�t�sa igen egyszer�. A n�st�ny p�rz�sk�szs�g�r�l k�nnyen megbizonyosodhatunk, ha a farka felemel�s�vel szem�rmesen megvizsg�ljuk fen�kt�j�t. A vagin�nak nyitva kell lennie (gyk: nem egy, hanem k�t lyukacska vanJ. Szolidabb m�dszer, hogy ha a n�st�ny far�n v�gigh�zzuk az ujjunkat, a feltehet�leg meg�ll, far�t felbiggyeszti, megfesz�ti test�t �s p�rz�si helyzetbe �ll-de biztos, ami biztos, vizsg�ljuk meg a farokt�jt is. A h�mmel �sszeeresztve szagl�szni kezdik egym�st, majd r�videsen a n�st�ny futkor�szni kezd, a h�m szorosan a nyom�ban. A n�st�ny hirtelen meg�ll- a h�m h�g, �s egy pillanat alatt v�gbemegy a z aktus, melyet a h�m szem�remt�ji nyalakod�sa k�s�r. Ez ak�r 10-szer is ism�tl�dhet egym�s ut�n. A n�st�ny vemhess�ge 21-23 nap. A gazdi k�t �s f�l h�tig k�ts�gek k�zt verg�dhet, addig ugyanis a n�st�ny s�lya nem gyarapszik szemmel l�that�an. M�r a fogamz�st�l kezdve megn� a n�st�ny v�z �s t�pl�l�kfogyaszt�sa. A m�sodik h�t v�ge/harmadik h�t eleje k�r�l a n�st�ny tekint�lyes pocakot n�veszt. A F�szek�p�t�ssel nem foglalkozik, csak a sz�l�s el�tti, vagy a sz�l�s napj�ig, ak�r k�zvetlen�l a sz�l�s el�tti pillanatig is lust�lkodhat a leend� mamapatk�ny. A kicsik teljesen csupaszon, vakon, s�keten sz�letnek.(Vigy�zat! Az �jsz�l�tteket nem aj�nlatos kivenni a mama mell�l a fert�z�svesz�ly �s a szagelv�ltoz�s vesz�ly emiatt!) Ezut�n hihetetlen temp�ban fejl�dnek: 10 naposan m�r sz�r�sek �s hallanak, k�t hetesen kiny�lik a szem�k is. A kisebb almok 4, a nagyobbak 5 hetes korukban elv�laszthat�ak az any�t�l. A n�st�nyt a sz�l�s �s a szoptat�s idej�re �rdemes elk�l�n�teni a t�bbi patk�nyt�l. A h�mt�l az�rt, mert 36�r�val a sz�l�s ut�n �jra fogamz�sk�pes a n�st�ny, �s ha �jrafogan, az nagyon megterheli a szervezet�t, nem eg�szs�ges sem a mama, sem a k�lyk�k sz�m�ra. A t�bbi n�st�nyt�l is el kell v�lasztani, mert gyakran el�fordul, hogy a n�st�nyek „ellopj�k” egym�s k�lykeit, azaz elveszik az any�t�l a k�lyk�ket, de mivel a tolvaj n�st�nynek nincs teje(hacsak nem szoptat � is), a kicsik nagyon hamar �henhalnak, ha az igazi mama nem tudja �ket visszaszerezni. A k�lyk�k birtokl�s��rt nagyon durva, v�res harcok folyhatnak a n�st�nyek k�z�tt, mely nemcsak a n�st�nyek, de a kicsik sz�m�ra is hal�losak lehetnek